Melyiket válasszam? – A műkereskedelem csatornái

September 09, 2018

Műtárgyakat ma már nagyon sokféle módon szerezhetünk be – licitálhatunk az árveréseken, ellátogathatunk a galériákba, műkereskedésekbe vagy a művészek műtermeibe, böngészhetjük az online műkereskedelmi portálok kínálatát, végigjárhatjuk a hazai és nemzetközi vásárok standjait, de vásárolhatunk más gyűjtőktől is. Az előadás a különböző értékesítési csatornák „játékszabályait”, előnyeit és hátrányait mutatja be, megkülönböztetett figyelmet szentelve a hazai műkereskedelem forgalmából legnagyobb szeletet kihasító aukciók sokak szemében még mindig kissé misztikusnak tűnő világának.

Előadó: Emőd Péter

A mai kortárs műtárgypiac és a műtárgy árát alakító tényezők

September 16, 2018

A múltban a gyűjtők remélték és hitték, hogy műtárgy szerzeményeik a jövő művészettörténetében fontos szerepet játszanak majd, és emiatt pénzbeli értékük is növekszik. Ma sok gyűjtő abban a hitben vásárol, hogy egy művész alkotásainak jelentős árnövekedése eleve azt jelzi, hogy az adott művész a művészettörténetben fontossá vált. Manapság a piaci érték sokkal dominánsabb értéktöbblet növelő tényező, mint valaha. A művészet végül is nem az, aminek hittük. A művészet készpénz. – írta Leo Steinberg művészetkritikus 1968-ban.

Előadó: Spengler Katalin

Világpiac – magyar piac - A műtárgy-kereskedelem legsikeresebb külföldi, illetve hazai szereplői

September 23, 2018

A világ ma legdrágább egyetlen műtárgyáért 450.312.500 dollárt fizettek ki 2017 novemberében egy árverésen – ez magyar pénzre átszámolva kereken 119 milliárd 462 millió forint. Ez csaknem hatszorosa Magyarország teljes egyéves műtárgy-kereskedelmi forgalmának; és kereken négyszázszor több mint amennyit idehaza eddig a legdrágább műalkotásért valaha kifizettek. És ha ugyanezt az összehasonlítást az élő művészek munkáinak legmagasabb árai között is megtesszük, a különbség ott már több mint nyolcszázszoros. Az előadáson a műtárgypiac legsikeresebb nemzetközi és hazai szereplőivel, alkotókkal és műveikkel ismerkedünk meg, és megpróbáljuk elhelyezni magunkat a világ műkereskedelmi térképén, beleértve azt is, hogy hogyan szerepelnek a magyar művészek külföldön.

Előadó: Martos Gábor

Művészet és üzlet - A műtárgy ára

March 04, 2018

•             Hogyan lehet a kortárs műalkotás eszmei értékét a piac követelményeinek megfelelő anyagi értékként meghatározni?

•             A hasra ütéstől a négyzetcentiméter-számításig. Ár számítási típusok és stratégiák.

•             Befektetés és kockázat. Az áron alul történő vásárlás, valamint az alá- és túlárazás veszélyei.

•             Az elsődleges és a másodlagos piac.

•             Mankók a manipuláció ellen. - Mik azok a fogódzók, amik segíthetik a laikust a művészeti piac átlátásában?

Előadó: Kovács Krisztina
művészettörténész, 2002 és 2008 között az ELTE művészettörténet szakán végezte tanulmányait, 2007-ben ösztöndíjjal a perugiai Universitá degli Studin tanult. 2005 és 2013 között a Szépművészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályának külsős munkatársa. 2013 óta galéria marketinget és kommunikációt tanít a Werk Akadémia Képzőművészeti Menedzser képzésén. 2008-ban felvételt nyert az 1990-ben, Magyarország egyik első kortárs magángalériájaként alapított Várfok Galériába, melynek 2016 januárja óta a művészeti vezetője.

Tájékozódás a nemzetközi művészeti vásárok világában

March 11, 2018

A művészeti vásárok szerepe folyamatosan erősödik a nemzetközi művészeti szcénában. Fontos referenciát jelentenek a galériáknak és jelentős megjelenési lehetőséget az általuk képviselt művészeknek. A vásárok a szakma találkozási pontjai lettek. A prezentációban szó lesz arról, hogy milyen kihívásokat rejt a vásári részvétel a galériáknak és miért érdemes gyűjtőkét látogatni ezeket az eseményeket. Bemutatásra kerülnek a top vásárok. 

Előadó: Molnár Annamária 

 

Közgazdász, kurátor, a Molnár Ani Galéria alapítója és igazgatója, az Európai Galériák Szövetségének (F.E.A.G.A.) igazgatósági tagja. 2011 és 2014 között a Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesületének elnöke, 2013 és 2015 között a barcelonai Talking Galleries nemzetközi galériás platform igazgató tanácsának tagja volt. A MOM Parkban 7 évig rendezett kortárs installációs kiállítássorozatot, mely projekt 2009-ben a MOM Parkkal közösen Summa Artium Díjat nyert. 2011 óta a galéria számos jelentős nemzetközi művészeti vásáron szerepel rendszeresen, úgy mint az  Artissima, a Viennacontemporay, az ARCOmadrid, a The Armory Show, New York vagy az Art Brussels vásárokon.

2013 júniusában a közép-kelet európai régióból elsőként Molnár Ani elnyerte a F.E.A.G.A. által alapított ‘Innovation and Creativity’ fiatal galériáknak járó díjat Baselben.

A kortárs művészet intézményrendszere

March 18, 2018

A kortárs művészetet a nézők és a gyűjtők művekként értékelik, pedig egy-egy alkotás híre és értéke nagyban függ attól az intézményrendszertől és azok munkatársaitól, akik a művész műveit bemutatják és értékesítik. Ma a galériák, kiállító helyek, kurátorok tevékenysége leválaszthatatlan a művész karrierjéről, mert az alkotó minden lépése csak akkor hatásos, ha az el is jut a közönséghez. Az előadás a különböző szereplők bemutatása mellett egy-egy tipikus és atipikus karrier mentén mutatja be és értelmezi ezt az elsőre bonyolultnak látszó összefüggésrendszert.

Előadó: Petrányi Zsolt 
Művészettörténeti tanulmányainak befejezte után kezdett el kortárs művészettel foglalkozni, 1996-ban. Pályáját a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaként kezdte, de a Műcsarnok munkatársaként lett kurátor. 2001-2005-ig a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet művészeti vezetője. 2005-2011-ig újra a Műcsarnokban dolgozik, igazgatóként. Ekkor nagyszabású egyéni kiállításokat rendez a világ ismert művészeinek, mint Luc Tuymansnak, Michael Borremansnak vagy Thomas Ruff-nak. 2011-től a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének vezetője. 2003-ban és 2017-ben volt a Velencei Biennále Magyar Pavilonjának kurátora, első alkalommal a Kis Varsó művészcsoport „Nefertiti teste” című művét mutatta be, tavaly pedig Várnai Gyulával a Peace on Earth című projekttel szerepelt.

A kortárs műgyűjtés motivációi - Kerekasztal beszélgetés

March 25, 2018

Mibe érdemes invesztálni a kortárs műtárgypiacon, hogyan hozzunk jó döntéseket? A műgyűjtés folyamata egyfajta személyes edukáció, melynek során a gyűjtő a művészeti közeg részévé válik. Tudni, megtanulni, hogy mit vásároljunk, nagy kihívás, ugyanakkor nagyon kifizetődő és motiváló.

A beszélgetés résztvevői: Barta Péter műgyűjtő Webstation Csoport, alapító, ügyvezető igazgató Szűcs Ferenc műgyűjtő WING Zrt., gazdasági és pénzügyi vezérigazgató-helyettes moderátor: Spengler Katalin műgyűjtő

Mielőtt koppan a kalapács - az árverések titokzatos világa

February 11, 2018

Mint minden szakmának, a műkereskedelemnek is megvannak a maga műhelytitkai. A legsejtelmesebbnek az aukciók világa tünik, de aki komolyan gyűjtésre adja a fejét, előbb-utóbb ebbe is bele kell kóstolnia. A játékszabályok ismerete és az alapos felkészülés jó esélyt ad a sikeres vásárlásra – vagy épp eladásra – és persze nem árt némi szerencse sem... Utóbbiban ez az előadás sem tud segíteni, ám a felkészülésben igen: izgalmas tételekkel és számos adattal illusztrálva mutatja be az aukciós piacot, annak fejlődési trendjeit, jelenlegi helyzetét és legfontosabb szereplőit; elmondja – a kulisszák mögé is bepillantva – hogyan működik az árverés és hogyan célszerű felkészülni rá, mik a teendők az árverés előtt és alatt.

Előadó: Emőd Péter

Művészeti újságíró, műtárgypiaci szakértő
Elsősorban a hazai és a nemzetközi műtárgypiac elemzésével, valamint műtárgyhamisítási kérdésekkel foglalkozik. Tagja a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának, konferenciákat, előadássorozatokat szervez. Az artportal.hu szerkesztője, írásai emellett rendszeresen megjelennek a HVG-ben, a Műértőben, a  MúzeumCaféban és a műtárgy.com-on is.

A hazai kortárs műtárgypiac - kezdő lépések és tanácsok 

February 18, 2018

A kortárs képzőművészet soha nem volt még olyan fontos világszerte, mint a 21. század elején. Manapság ha valaki csak halványan is föl akar bukkanni a kulturális radaron, illik ugyanolyan jól informáltnak lenni a művészeti világról, mint a könyvekről, a filmekről, a zenéről vagy akár az üzleti világról. A képzőművészetben való jártasságon túl mind többen szeretnének kortárs műtárgyakat birtokolni, illetve befektetni is.  

Miközben a kortárs műtárgypiac egyre sikeresebb, működésének részletei és teljes mechanizmusa misztérium marad nemcsak a széles publikum, de sok vásárlója számára is. A mai művészet köré épülő biznisz az utolsó szabályozatlan piacok egyike, és mint ilyennek, megvannak a maga csapdái. A potenciális vásárlóban teljes joggal merül föl a kérdés: melyik galériába menjek? A kortárs művészet mely irányát válasszam? És honnan tudjam, hogy jól választottam? Akárhonnan kezdjük is, a műtárgyvásárlás sokak számára szorongást keltő fehér terekkel, sznobnak tűnő galéria asszisztensekkel és homályos zsargonnal asszociálódik. Ennek azonban nem kell így lennie, a kortárs műtárgy inspiráló, ösztönző erő. Műtárgyakat gyűjteni szórakoztató, az ismereteket és a látókört szélesre tágító mulatság és jelentős értéknövekménnyel is járhat.

Előadó: Spengler Katalin

Műgyűjtő, a párizsi Centre Pompidou Kelet-európai, valamint Fotó Akvizíciós Bizottságának alapító tagja.

2013 óta közreműködik a londoni Tate Modern Orosz és Kelet-Európai Akvizíciós Bizottságának munkájában. A műgyűjtést 1992-ben kezdte klasszikus modern alkotásokkal, 1996-tól kortárs műveket gyűjt férjével, Somlói Zsolttal.

Szakújságíróként, szerkesztőként a 90-es évek közepétől szakterülete a kortárs műtárgypiac, csaknem húsz évig a Műértő munkatársa volt. Számos cikket publikált a műkereskedelemről szaklapokban, magazinokban. A The Budapest Business Journal’s Contemporary Art in Hungary című kétnyelvű kortárs művészeti kiadvány köteteinek szerkesztője, a Galéria Café című képzőművészeti rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője volt. Kortárs képzőművészeti és design kiállításokat nyit meg, művészeti tanácsadóként is dolgozik. A legbefolyásosabb magyar nők Forbes listáján a kultúra területén a 2. legbefolyásosabb 2017-ben.

Az aukciók sztárjai - az elmúlt évek legsikeresebb külföldi, illetve hazai szereplői

February 25, 2018

A világ ma legdrágább egyetlen műtárgyáért 450.312.500 dollárt fizettek ki 2017 novemberében egy árverésen – ez magyar pénzre átszámolva kereken 119 milliárd 462 millió forint. Ez kicsivel több, mint a 2017. évi magyar költségvetés úgynevezett általános tartalék-során szereplő összeg; nagyjából csaknem hatszorosa a teljes éves magyarországi műtárgyforgalomnak; és kereken négyszázszor több mint amennyit Magyarországon eddig a legdrágább műalkotásért valaha adtak. Ha ugyanezt az utolsó összehasonlítást az élő művészek munkáinak legmagasabb árai között is megtesszük, a különbség ott már több mint nyolcszázszoros.

Ezen a délutánon a műtárgypiac legsikeresebb nemzetközi és hazai szereplőivel, alkotókkal és műveikkel ismerkedünk meg, és megpróbáljuk elhelyezni magunkat a világ műkereskedelmi térképén, beleértve azt is, hogy hogyan szerepelnek a magyar művészek külföldön.

Előadó: Martos Gábor 
(1953; művészeti író; 2016-os nyugdíjba vonulásáig a MúzeumCafé főszerkesztője)2000 óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel – ebből a témakörből 2011-ben az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában, Magyarországon elsőként, tudományos fokozatot is szerzett –, és ezzel részben kapcsolatban műgyűjtés-történettel.Ezekről a témákról több száz cikket írt hazai és külföldi lapokba, írt-szerkesztett képzőművészeti albumot, kiállítási katalógusokban, múzeumi évkönyvekben jelentek meg írásai; számos kortárs képzőművészeti kiállítást rendezett és/illetve nyitott meg; rendszeresen tart előadásokat ezekben a témákban; a Kortárs Műgyűjtő Akadémia tanára. 2013-ban a Typotex Kiadónál jelent meg Műkereskedelem – Egy cápa ára című, a műkereskedelem kulisszatitkaiba bevezető munkája, 2014-ben ugyanott A tőzsdeügynök képei – Egy ismeretlen magyar műgyűjtő és kollekciójának története című kötete.

Terra incognita – A műtárgypiac felfedezésre váró műtárgyszegmensei

October 15, 2017

A hazai és nemzetközi műtárgypiacról érkező hírek elsősorban az egyre magasabbra szökő rekordárakról számolnak be. A rekordárak mögött patinás árverezőházak és a laikusok számára is ismert művészek egy-egy alkotása és a hozzá kapcsolódó hatalmas összegek szerepelnek.

A hírek egyre több szereplőt vonzzanak erre a területre és a művészet pártolók mellett egyre többen gondolnak a műtárgyakra mint befektetési eszközre. Gyűjtők és befektetők számára egyaránt izgalmas területeket szeretnénk bemutatni. Olyan fehér foltokat a hazai és nemzetközi műtárgypiac kínálatából, amely területek műtárgy állománya rendelkezik minden olyan képességgel, amely alapján jó befektetési, gyűjtési területekké válhatnak a rövid és hosszútávon.

Fedezzük fel közösen azokat a műtárgyprofilokat, ahol a jó időben történő jelenlét aranyat érhet!

Az előadás sorra veszi a műtárgy értéknövelő befektetési szempontokat, az árképzés kritériumait, javasol és bemutat befektetésre, gyűjtésre alkalmas területeket a hazai műtárgypiac kínálatából. Szó lesz márkás órákról és arról mi befolyásolja egy karóra árát, beszélünk a modern kerámia várható jövőjéről, arról, hogy alulértékelt-e a hazai grafika és hogy miért érdemes fotóba fektetni.

Helyszín: BÁV Apszisterem (Bécsi utca 3.) 

Előadó: Tűzkő Péter, BÁV Zrt, műkereskedelmi üzletágvezető

Please reload