MŰTÁRGYPIACI TRENDEK: ERŐSÖDŐBEN A MŰVÉSZETI VÁSÁROK ÉS A KORTÁRS SZEGMENS
Idén márciusban jelent meg a világ műtárgypiacának talán legfontosabb éves elemzése, a TEFAF 2017 Global Art Market Report, és a műtárgy.com most ennek a legfontosabb meglátásait mutatja be a magyar olvasóknak. Az elemzést szokás szerint Európa egyik legnagyobb művészeti vásárán, a maastrichti TEFAF-on mutatták be a közönségnek. A riport, amit Professor Rachel A. J. Pownall, a Maastichti Egyetem tanára állított össze számos forrásból épít. Ilyenek a műtárgypiaci adatbázisok, a partnerek beszámolói (mintegy 350 ilyet készítettek), a műkereskedőkkel készült adatfelvételek, vagy az export-import adatok elemzése. Pownall egy új számítási módszert is bevezetett a műtárgypiac éves forgalmának mérésére, és ez azzal járt, hogy a tavalyi riportban 64 milliárd dollár forgalmú műtárgypiac idénre 45 milliárdos lett. Azonban azt az egyharmados visszaesést nem a műtárgypiac eredményeinek kell betudni, hanem tisztán az új módszertannak, mivel ha a Pownall-féle számítási módszert visszavetítjük a korábbi évekre is, akkor kiderül, hogy az utolsó évben a globális műtárgypiac valójában 1,7%-os növekedést produkált. Az elemzés egyik legérdekesebb megállapítása, hogy egy hangsúlyeltolódás figyelhető meg a piacon belül. Míg korábban az aukciósházak voltak a piac legerősebben növekvő, és a legnagyobb publicitást kapó szereplői, addig az elmúlt évben a magán- és galériás eladások erősödtek meg, a nyilvános aukciók forgalma pedig a 2015-ös 20.8 milliárd dollárról 16.9 milliárd dollárra esett 2016-ban. Ezen belül a legnagyobb, 41%-is visszaesés az USA-ban volt, míg Európában az aukciós eladások 13%-kal estek. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy a bizonytalan gazdasági körülmények miatt sokan úgy döntöttek, hogy nem most dobják a piacra a sztárműveiket, így a leghíresebb alkotóktól, mint Andy Warhol, Francis Bacon vagy Pablo Picasso, viszonylag kevés alkotás szerepelt a 2016-os aukciókon. Sőt az év egyik legnagyobb összegű tranzakciója, egy Gustav Klimt kép 150 millió dolláros eladása sem az aukciós piacon történt.
Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer portréja, amit 150 millió dollárért vett meg egy kínai gyűjtő Oprah Winfrey-től. Forrás: Neue Galerie New York
Az aukciós piac gyengélkedésében pedig az is szerepet játszhat, hogy manapság a művészeti vásárok azok az alkalmak, ahol a legkisebb a belépési küszöb az érdeklődők számára, és ahol így a legkönnyebb új vásárlókat szerezni, ez pedig evidensen inkább a galériáknak és a műkereskedőknek kedvez. A TEFAF riport szerint 2016-ban műkereskedők és galériák részesedése 20%-kal növekedett, ami ellensúlyozni tudta az aukciós piac csökkenését is. A műtárgypiacnak a különböző részei máshogy és máshogy teljesítettek 2016-ban. Míg az antik és a modern művészeti piacon egy árcsökkenés volt tapasztalható, addig a kortárs művészeti szegmensben mintegy 4%-kal emelkedtek az árak. Nem meglepő módon az aukciós piacnak az ázsiai része az, ami a legjobban teljesített, még ha itt is egy 1,6%-os visszaesés volt látható. Azonban ma már Ázsia a globális aukciós piac 40%-át teszi ki, míg 2015-ben még csak 31% volt a részesedése. Ezen belül pedig Kína a domináns, ők adják az ázsiai aukciós piac forgalmának a 90%-át. Nem meglepő módon a műkereskedők nagy része az online műtárgypiacban látja a jövőt, ezt említik a leggyakrabban, mint a piaci növekedésük következő útját. A megkérdezett kereskedők kétharmada 2017-re növekedést vár mind a mások által üzemeltetett online műtárgyhirdetési oldalakon, mind pedig a saját honlapján keresztül is. Nagy Kristóf, műtárgy.com ...