ERŐS ÉVET ZÁRT A HAZAI AUKCIÓS MŰKERESKEDELEM

Egy átlagosnak mondható első félév után a képzőművészeti aukciós piacon jelentős élénkülés volt tapasztalható az őszi-téli hónapokban, aminek eredményeképp számos aukciósház - köztük a legnagyobbak is - rekordot jelentő vagy ahhoz közeli forgalomról számolhatott be. A műtárgy.com összefoglalója következik.

A piaci szereplők sorában 2017-ben is történtek változások. Hat éves működés után a tavasszal lehúzta a rolót az eredetileg a László Károly-gyűjtemény nagyszámú, kisebb értékű tárgyainak értékesítésére létrejött Biksady Galéria, de megjelentek új szereplők is, így a Blitz Galériát működtető Kováts Lajos gyermekei által alapított, ugyancsak a kortárs művészetre fókuszáló Dobossy Aukciósház. Erőteljes volt a pezsgés az online piacon is, ahol szintén piacra léptek a kizárólag erre az értékesítési csatornára koncentráló új szereplők, de - összhangban a nemzetközi trendekkel - mind több hagyományos aukciósház, így a Pintér, az Arte és a Párisi Galéria is rendezett online árveréseket.

2017 legdrágább aukciós tétele Tihanyi Lajos 1908-ban született festménye, a Pont Saint Michel volt, amit 220 millió forintért ütöttek le.

A javuló piaci hangulat mind több kiváló alkotást csalogatott elő a magángyűjtemények mélyéről - amihez persze szükség volt az aukciósházak kutató- és meggyőző munkájára is - sőt az egyes darabok mellett több tulajdonos egész gyűjteményétől vagy annak komoly részétől is megvált. Így kerülhetett például piacra az év egyik szenzációjaként Füst Milán és felesége gyűjteményének 32 válogatott darabja. A kereslet és az árak alakulása egyértelműen jelzi, hogy ma már nem csak, sőt nem is elsősorban Munkácsy, Csontváry és Gulácsy munkái adhatók el a legmagasabb ársávban - bár kiemelkedő munkáik felbukkanása, amire 2017-ben Csontváry és Gulácsy esetében volt példa, ma is eseményszámba megy - hanem azok a művészek is, elsősorban a Nyolcak tagjai, akik "nemzetközi nyelvet beszéltek", a XX. század első évtizedei avantgárd művészetének fősodrához csatlakoztak, s akik egyre inkább felkeltik a külföldi gyűjtők és múzeumok érdeklődését is. Az év legnagyobb sztárja Tihanyi Lajos, aki már 2016-ban is a legmagasabb árat érte el, de 2017-ben - Csontváry és Munkácsy után harmadikként - a Virág Judit Galéria téli árverésén a 200 milliós határt is áttörte, s két további munkájával is szerepel az aukciók 15 legdrágább tétele között. Az "év felfedezettjének" ugyanakkor egy olyan művész tekinthető, akinek árai ugyan még inkább a néhányszázezres sávban mozognak, de meredeken ívelnek felfelé: Balázs Jánosról, a magyarországi cigány festészet úttörő mesteréről van szó, akinek munkái a kisebb és a nagyobb árverőházaknál is jelentős számban bukkantak fel és mindenütt jól szerepeltek, áruk legtöbbször meghaladta a becsérték felső határát is.

A második legmagasabb összeget, 140 millió forintot Csontváry Kosztka Tivadar: Olasz halász című, 1901 körül készült alkotásáért adták.

Az év fontos pozitívuma, hogy a fellendülésből a kisebb házak többsége is profitált, azaz nemcsak a több tízmilliós tételekre vadászó szűk gyűjtői elit aktivizálódott, hanem a gyűjtők, műtárgyakba befektetők vékonyabb pénztárcával rendelkező széles köre is. Ami a műfajokat illeti, a festmény továbbra is szinte "mindent visz", de élénkül az érdeklődés egyéb alkotások iránt is, amit a szűkebb profilú árverések, pl. a grafikai, fotó- vagy plakátaukciók és az első Zsolnay-árverés sikere is igazol. Az ún. progresszív műfajok ugyanakkor alig jelennek meg az aukciókon - igaz, például az installációk vagy a videomunkák értékesítésének külföldön sem az árverés a fő csatornája. Jó jel, hogy ma már nemcsak a nagy sztárok műveit lehet nyolcszámjegyű összegért eladni, hanem kevésbé ismert mesterek kiemelkedő kvalitású műveit is, amire jó példa az a 42 millió forint, amit Bohacsek Ede Rákosligeti tájáért fizettek a Kieselbach Galéria árverésén. A kortárs művészet - főleg nemzetközi összehasonlításban - még mindig szerény szerepet játszik a hazai aukciókon, a mennyiségi fejlődés azonban itt is jelentős: soha még annyi, kifejezetten kortárs profilú árverést nem rendeztek nálunk mint 2017-ben, s az erre szakosodottak mellett a vegyes profilú házak némelyike, így a BÁV és a Párisi Galéria is tartott ilyen aukciót.

Aba-Novák Vilmos: Kikötő című 1930-as festménye a harmadik legmagasabb áron, 120 millió forintért cserélt gazdát. Mindhárom tétel a Virág Judit Galéria 2017. december 17-i árverésén szerepelt.

Ugyan nem az aukciós piac trendjeit jelzi, mégis fontos megemlíteni, hogy a források szűkössége miatti hosszabb kényszerszünet után a közgyűjtemények is többször vásároltak az aukciókon. Beszerzéseik közül kiemelkedik Berény Róbert portréja Weiner Leóról, ami a mű kvalitásaihoz képest - nyilván védettsége okán is - kedvezőnek mondható áron került a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria tulajdonába. A piac két meghatározó szereplője, a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria megszilárdította vezető pozícióját, különösen decemberi árveréseiken értek el egészen kiemelkedő, az 1 milliárd forintot jóval meghaladó forgalmat, de saját rekordját félmilliárd forinthoz közelítve a BÁV is megdöntötte. Számos művész állított fel új életműrekordot, köztük - Tihanyi mellett - a hazai aukciók olyan állandó sztárszereplői is mint Aba-Novák Vilmos (120 millió forinttal) vagy Vaszary János (71 millióval). És amire valóban nem nagyon volt még példa: egy külföldi művész, a török Diyarbakirli Tahsin is Budapesten, a BÁV árverésén állított fel új csúcsárat 47 millió forinttal. Míg 2016-ban a TOP 10-be bejutott festmények árai 50-170 millió, addig egy évvel később már 55-220 millió forint között mozogtak; a tíz legmagasabb összegért elkelt tétel átlagára csaknem 20 millióval, 95,6 millió forintra emelkedett. Lássuk ezek után 2017 legmagasabb leütési árait, előbb összesítve, majd néhány kategóriában külön-külön is:

Szerző: műtárgy.com